Igen ősi fajta. Kína és Tibet az őshazája, ahol hazsnálták vadászkutyaként is, sőt húsát fogyasztották is - a fajta neme kínaiul ínyenc finomságot jelent. Eredetét nem ismerjük, mert a kínai nemesek eltűntettek minden eredetére vonatkozó bizonyítékot. Egyesek szerint a szamojéd és a tibeti masztiff kereszteződéséből származik, míg mások szerint több spiccfajtának - pl. pomerániai törpespicc - az őse. Fő jellegzetessége a kékes színű nyelve, mely kívüle a szintén kínai eredetű shar pei-nek és a tahi ridgeback-nek van, ami arra utal, hogy ez a három fajta egy közös őstől származnak. Európába az első egyedek a 19. században kerültek. Viktória királynő is tenyészette a fajtát.
Megjelenésében mackóra vagy oroszlánra emlékeztet. Járása libegő, ennek oka az, hogy hátsó lábai merev felépítésűek. Fülei kicsik és felállóak. Orra széles és nyomott. Szemei kicsik, mélyen ülnek. A kölykök rózsaszín nyelvvel jönnek világra, csak akkor válik kékessé nyelvük, ha megnőnek. Szőrzete dús.
A színváltozatok képei lent láthatóak.
Krémszínű
Fekete
Fehér
Kék
Bár valamilyen mackónak néz ki, közel sem bújos természetű. Az, aki engedelmes kutyát szeretne feletse el a csau-csaut, mert nehezen engedelmeskedik. Higgadt, magánakvaló fajta. Idegenekkel és más kutyákkal bizalmatlanul viselkedik, akár haraphat is.
Szőre rendszeres ápolást igényel. Nem igényel sok mozgást. Állítólag nincs kutyaszaga.